Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Beszélgetés Kasza Robival I. rész

Milyen edzés volt most?
Kombinált edzés. Ez azt jelenti, hogy a futást - lövészetet együtt gyakoroljuk, és a mai elég kemény pálya futás volt.
Hogy esett?
Rettenetesen!
- Ahogy elnézem, a szó valódi értelmében gondolja, nem úgy, mint a borzasztó szép, iszonyú jó szófordulatokat párosítani szokás.
Szeretsz öttusázni?
Ezen mindig elgondolkozik az ember, ám ha jól sikerül egy verseny, vagy bejárhatod a fél világot… a válaszom, igen.  A mindennapi robotban, nehéz így érezni, mégis, az utazás, a jó szereplés öröme, a fiatalság és az egészség ereje, nagyban hozzájárul és motivál ebben. Egy mozgássérültet látva, bűntudatom támad, mert az én „szenvedésem” mi az övéhez képest (?!) Igen, jó öttusázni, attól függetlenül, hogy rengeteg időt fölemészt.
Versenyezni, vagy edzeni. Melyiket szereted jobban?
Természetesen versenyezni! Ebből a szempontból szerencsés alkat vagyok. Egyik edzőm azt mondta, minden edzés egy ajándékdoboz, amit verseny napján nyithatsz ki, vagy egy másik hasonlattal élve, a magad készítette tortára, a tejszínhabot tehetjük rá ilyenkor.
Hogyan kezdődött?
Hat évesen kezdtem tornászni. Már öregnek számítottam ebben a sportban, és hamar kiderült az is, hogy falábam, és fakezem van hozzá. Még a bukfenccel küzdöttem, mikor a korosztályom már javában hányta a szaltókat.  Nem is lógtam sokáig a szeren, és a bátyámat követve kerültem a KSI öttusázói közé. Pusztán baráti tréfából, és a játék hevéből kifolyólag dobáltak a vízbe, így elég gyorsan megtanultam úszni. Az életösztön sokat segít, ha úgy hozza a helyzet… Szerettem, mert minden edzés előtt fociztunk, jó volt a hangulat, sok fiú, sok lány, része vagy egy csapatnak, ahol barátokra, társakra lelsz. Aztán egy szép napon azon kapod magad, hogy benne vagy a korosztályos válogatottban.
Emlékszel mikor gondoltál először arra, hogy ebben a sportágban komolyabb eredményeket is elérhetsz?
Egy háromtusa EB-n, ahová kis szerencsével sikerült csapatba kerülnöm, kezdem hinni benne jobban. Válogatott voltam egy nemzetközi versenyen és ez, az ottani szereplésemtől függetlenül, sokat jelentett. Meghatározó szerepe volt annak is, hogy végre elkezdtük a lövészetet. Már untam kicsit az úszás, futás egyhangúságát, ráadásul nem is voltam igazán eredményes. Csodaúszónak számítottam ugyan, de ez a csoda abban állt, hogy nem süllyedtem el. A mai napig nem érti senki, mitől haladok a vízben, szerencsére nem a technikát pontozzák. Szóval úgy gondoltam, itt egy szám, amiben végre nem kell megizzadni, csak koncentrálni és máris szép az élet! Ebből a megnyugtató elméletből, sikerült a gyakorlatban is előnyt kovácsolnom, kisegítve ezzel, nem a gyorsaságról híres futásomat. Aztán szép lassan rájöttem arra, ha nagyobb erőfeszítéseket teszek, képes vagyok legyőzni a nálam jobb alkattal, nagyobb tehetséggel megáldott társaimat. Ez a kitartó küzdeni tudás, családi örökség. Példamutatás, amit láttam, ahogy neveltek, és amiből vagyok. A lelki erő. Talán a legfontosabb „kelléke” annak, hogy elérjük céljainkat. Pár évvel később az ifi EB-n, sikerült nyernem. A mennyekbe emelt, sírtam, nevettem, határtalan boldogság volt. A kapitány odajött hozzám, és lekevert egy hatalmas taslit! Majd ha igazán nagy eredményt érsz el, akkor örülj - mondta. Korábban édesapám vígasztalt egy pár ponttal elvesztett két tusa verseny után azzal, hogy nem most, majd tíz év múlva kell nyerni. Nem értettem őket akkor, mostanában kezdem kapizsgálni, miről beszéltek. Örülni kell a sikernek az adott helyen és időben, de hinni kell abban, van még tovább, feljebb is.
Mitől lesz valaki jó sportoló? A rengeteg összetevőn túl, amit kiemelnél?
A küzdeni tudás. Nem fejjel a falnak, észnélküli hadakozás, hanem a tudatos felkészülés. Ez vonatkozik a jövőbeni célok meghatározására épp úgy, ahogy egy adott verseny közben is, annak elejétől a végéig. Ez a sportág lehetőséget ad, egyben meg is követeli, hogy az utolsó pillanatig versenyben maradj. Egy kevésbé jól sikerült kezdet, messze nem a vég, ha képes vagy küzdeni. Feladni annyi, mint lemondani. Engem más fából faragtak…

A folytatásban: Olimpiáról, az új szabályról, kedvenc számáról és Robi terveiről olvashattok hamarosan!

 

kasza-robi-kepek-002.jpg  Rajtszámmal

                      

 

 

 

 

 

 

 

 

 
  

kasza-robi-kepek-005.jpg  Maci mellett sapkában

 

 

 

 

 

 

 

 

kasza-robi-kepek-004.jpg  Bronzérem! Kék pólóban a szőke legény

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

hajnal@net-tv.hu

(Jámbor Gyöngyi, 2013.03.12 11:05)

Gyula bácsi!
Gratulálok a riporthoz. azt gondolom, sokaknak erőt adhat egy-egy hullámvölgyben a Robi példája. Ő igazi példaképe lehet minden KSI-s 2-,3-,4-,5tusázó számára, a kitartása, küzdeni tudása, akaratereje, nem beszélve a szerénységéről és, hogy mennyire hálás tanítvány. Hajrá Robi! Csak így tovább! Kívánom, hogy teljesüljön az Olimpiai érem elnyerése.
Jámbor Gyöngyi

Re: hajnal@net-tv.hu

(Gyula bá, 2013.03.12 11:24)

Köszönöm :)
Egyetértek!