Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fel fel vitézek a csatára...

Elhúztak. Lefutottak. Lelőttek. Kötélhúzás, váltó futás, és lövészet szerepelt a műsoron. 0:3 A foci vereség egy porkatlanban, már csak hab volt a tortán. De a szép napot ez sem tudta elrontani. Eveztünk, borultunk, ahogy kell. Nagyon készültünk, a túlerő mégis disznót győzött. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy idősebbek voltak nálunk, s a szélirány is nekik fújt. Mindegy. A zászlónk szépen lengett, kék törülközőn a sárga felirat: öttusa. A szigetre vezető hídon már előre vetült némi árnyék, mert fő attrakciónk, amire építettük bástyáinkat, váratlan akadályba ütközött. Trombitás Frédink feje egyszer csak félre billent, és innentől kezdve, ferde szemmel volt kénytelen nézni a világot.  Nyakába nyilallott a nyavalya, ami nem engedte a szépen szóló muzsikát, és itt-ott megbicsakolva szállt a vízen tova, a kajakosok bázisa felé. ( ahogy  később mi is a vízbeborulások tekintetében) Fel fel vitézek a csatára, avagy számtalan hajó a feje tetején kormányos nélkül… Nem könnyű ez a sport sem, láthattátok. De a víz, a napsütés, a nyüzsgő sokaság, mégis felemelt, és nem baj az sem, ha hamis a nóta ha szívből fakad.
Elillant egy újabb hét. Nekem tetszett. Ügyesek voltatok.
További képek a Nyári tábor/napközi galériában.

 

Ritka pillanat. Még hajóban...

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.