Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nyári gyerekek a Balaton parton - Révfülöp

Csak úgy dőltek a rekordok! Úgymint vonatkésés, hőmérséklet, vihar és a reggelihez még mutatóban sem előforduló felvágott vidám pillanatai. Három nap Afrika, kettő nem annyira, fő a változatosság címmel írta be magát az így nyaralunk mi, sokadik albumjába.
Egy baseball sapka híján, ami az ügyesen hátravetett mozdulatot követően kirepült az ablakon, megérkeztünk Révfülöpre. Rögtön az ellenkező irányba iramodtunk neki, de hála a batyukat szállító kollégának, annyira nem fájt a kitérő. Roham a szobákért, már áldozatmentesen sikerült, (stipistopi) ahol három másodpercen belül kiderült, kevés a „konnyektor.” Hová dugom a töltőt riadalma csak lassan csitult, talán a van wifi segített valamelyest. Kódját előbb tudták, mint körbe néztek volna. A gyors reakció pontot ér, nem igaz? Pesti gyerek a Balatonnál. Második nap, 37 fokos rekkenő, s a kérdés: muszáj megint strandra menni? Fürödni nyári melegben a Balcsiban, kemény az élet, mit ne mondjak. Este városnéző séta, ott a fagyizó(!) és egyéb lehetőségek apasztották, a ki hogy van eleresztve tárcáit. Nyomorult érzés kifogyni már az elején, holmi elcsábulás miatt. (tanulópénz)
Ha kedd van, akkor az futás lefelé. Végig a bicikliúton, aztán tovább… mindenki eltévedt, páran virágot tűztek a hajukba, mások futottak. Közben a csapatversenyek is elkezdődtek, majd rögtön kiderült a szörnyű igazságtalanság, hogy akad jobb nálunk. (így könnyű, ez nem ér) A legnagyobb küzdelmet az aquatlon (úsz fut úsz fut) verseny hozta. Hínáros, szembeforgalom és a helyszínen fürdőző sokaság tett keresztbe a mezőnynek, a beérkezés azonban mindent elsöprő volt.
Lakott velünk egy másik társaság, akik egész nap gépek előtt voltak, szerintem a Balatont se látták, (még háttal is ültek neki) mi kockáknak neveztük őket. Egyik lánynak állítólag beszóltak, (idéztem) persze meg kellett torolni, szóval kiástuk a csatabárdot ellenük. Azzal vágtak vissza, hogy rájártak a hűtőinkre és dézsmálták a készletet.  Páran tőlünk is befértek volna közéjük, a telefon mindig kézben mesterei. (vég nélkül végjáték) Frizbi, tollaslabda, ugyan már! Elavult szerkezet. Csütörtökön a másik irányt vettük célba, kerülgetve az előző esti vihar döntötte fáit. Az élbolynak most sem okozott gondot, a végboly pedig adta a védvonalat. Pár kicsi futását, egyenesen hősiesnek nevezném. Az éjszakai keresős, most is izgalmat fokozott. Autó alatt, nádas között, meg jó párat még, nem leltek a drágák. (millen sasok ezek hihi)
Végül a csapatverseny ekképpen alakult: 1. Aranyászok 2. Hínarak 3. Véreskagyló 4.Révcsülök
Nem volt rossz. Hazaérkezni sem…

Két hét kemény napközitábor vár még a versenyt érdemesnek találókra. Erőt hozzá, a Balatonból lehetett meríteni, legalábbis azon voltam. Meríteni másból is lehet, csupán vödör kell hozzá. Vagy mi?

Nyalni csak úgy lehet...

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.