Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Öttusa tábor I. hét

Egy igazi öttusázónak van KSI-s trikója. Fontos kellék a hovatartozás szempontjából. Becsben illik tartani, de nem gondoltam volna, hogy egyesek a bőrükre is égetik. Nyári tetkó, hófehér - rákvörös színekben. Megtévesztően élethű, a testfestészet valóságos remeke, ahogy világít a fehér pocak, szemben a szabadon maradt helyekkel. Vállizmok pecsenye változatban. Ez ám a szenzáció! A hét győzelmét számomra mégis azok aratták, akik fázni voltak képesek. Libabőrbe bújva vacogtak a medence partján(?) Bármit megadtam volna érte, csak egy pillanatra legalább, érezzem én is. De nem. Nem adtak belőle, hálátlan népség!
Van egy vasutas tanonc a csapatban, róla jutott eszembe. Kanyargós síneken, hegyen – völgyön, ismeretlen tájak felé, elindultunk. Direktbe sablonos, rébusz meg, mi van? No de hasonlat, az olyan képi, nem igaz? Öttusavonat. Hm. Miért ne?! Tátsa értetlenül száját, aki lekéste… Lassan, ám méltóságteljesen húzott ki az állomásról, fokozatosan gyorsulva zakatolt, lendületet véve a robogáshoz. Az edzés akkor szép, ha már-már halálos, megénekelve így hangzik:

Mikor már úgy érzem,
hogy leszakadt mindkét kezem,
és vízzel teli van a szám,
ha elsüllyednék, gondolj majd rám…
Akkor rá teszek még egy lapáttal,
egy lapáttal, egy nagy lapáttal!

Versenyvariációk nyári tábor módra. Hurkák és vérprofik, fiúk, lányok ellen, (csak a játék kedvéért) valamint majmok, csirkék, denevérek, sasok játszták, ki méltó tekintélyre, és nem utolsó sorban, csokira. Egységben az erő. Ezt a bölcsességet igazolta az a kísérlet, ha többen lennénk egy szál magunk helyett, egész szép pontot érne két tusában. Játékból úgy csináltuk, hogy váltóban teljesítve a távot, igazi szintidővel ellátott ponttal jutalmaztuk az eredményt, így az egyébként oly távoli ezer pontot is meghaladó idők születtek. A feladat adja magát. Olyanná kell lennem, hogy váltani tudjam magam. Fáradt énemet frissre cserélni körönként, nesze nektek Volánosok!

2084 pont. Ennyit szívtak a Denevérek a győzelemhez. Játékból pedig a Sasok repültek legmagasabbra. Azért a vesztes csapatoknak is csurrant-cseppent valami. Mennyei íze tud lenni a fűről nyalogatott csoki morzsának!
Látod-e a szépet, mikor kinézel a fejeden? Ide körém!

…és, hogy el ne felejtsem, utazunk tovább. Balcsira!.

Sorompók nélkül

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

tényképek

(Ágóék az "E"-ből, 2013.06.23 17:31)

A napközi táborról készített néhány fotót az alant lévő linken keresztül lehet böngészni:

https://plus.google.com/photos/100698471183219147490/albums/5892689334852886833?authkey=COqz_8_FieugDQ

További jó nyaralást!

Hajrá KSI!