Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A filmszakma rejtelmei

Ó én kis naiv! Hamarosan egy film, ígértem. Fogok egy kamerát, nyomom rajta a gombokat és hipp hopp készen is van a remekmű. Nem olyan bonyolult, gondoltam. Aha. Kiderült, a felvett jelenetek nagy része használhatatlan. Sikerült például hosszan rögzítenem a semmit. A hajnal fényeit nehéz lenne színesben nézni, mert teljesen fekete. A kamera előtt elvonuló portás nénin azért jó darabig töprengtem benn maradjon e, végül letettem róla. Biztos magas gázsit kérne, pedig csak nyaktól lefelé látszik, a feje kísértetiesen levágottra sikerült. A kolléganőm is megfenyegetett, hogy beperel ha feltűntetem a vásznon, mivel aznap kevésbé sikerült a sminkje. (mitagadás) :) Szaladgáltam hát előle, de ettől meg úgy nézett ki a felvétel, mintha háborús filmet vennék menekülés közben, vagy legalábbis rengene a föld alattam. Volt még benne mezítlábas lépteimet rögzítő, homály sejtelem, sorolhatnám... és ekkor még mit sem tudtam a szerkesztésről! A program, akár  egy repülő fedélzeti műszerfala. Gomb, fül és ablak hegyek. Ha ezt megnyitom, ha azt odahúzom... Azóta csendesen sírdogálok, néha imádkozom. Nem könnyű szembenézni azzal a ténnyel, hogy egy fabatkát sem érsz. De az ígéret szép szó, még csak március van. Jövőre is lesz Oscar! Azért igyexem.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.