Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nyúl Béla

Hol volt hol nem volt,
a szokásos Óperenciás tengeren is túl,
élt, éldegélt a nyúl.
Béla névre hallgatott
(mivel nyúl volt).
Ha oroszlánnak születik,
mondjuk Leopoldnak nevezik,
nagy sörénnyel, bátran merészen,
és húst enne répa helyett...
ám sajnos, nem így lett.
(kész merénylet)
Mi mást tehetett volna,
mint minden rendes állatfia,
viselte sorsát,
noha
álma nagyra vágyott,
csak fülei lettek óriások.
Hegyezte is őket neszre-másra,
így finomult a hallása.
Levél zizzent,
fű sóhajtott,
- milyen félelmetes hangok -
drága gyáva nyulam, Béla
máris szanaszét szaladott.
Ahogy mi is emberek,
mikor hisszük baj közelít,
valami fergeteges veszedelem,
s riadtan dobol félsz a szívekben,
pedig(!)
nem minden az aminek látszik,
mert a jó is gyakran bújócskázik.
Érezni kell,
hogy ne szaladj mindig el.
Bár vagyunk, minek születtünk,
köröttünk korlátok hegye,
én mégis azt mondom,
bátraké a szerencse!

Az igazi öttusázó,
a bátrabb fajtából való...

Ehetne húst... répa helyett

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.