Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vívás

Ha az előző történet rémesen hangzott is, bizonyíték volt arra, hogy ebcsont beforr. Nehogy kedvedet szegje, mert a célom pont az ellenkezője. Ezért most a vívásról mesélt emlék legyen inkább vidámabb.
Egyik külföldi versenyen történt a következő eset: Tudni kell, hogy régebben az ilyen túrákra elkísért egy úgynevezett csapatvezető, aki annyit tudott a sportágról, mint talicska a Forma 1-ről. De lelkes volt és igyekezett úgy tenni, mintha a kisujjában lenne a versenyzés. Biztos ő is sportolt valaha, és jól állt neki a futócipő a kerti kapáláshoz. Sasnak hívtuk, mert reggel úgy jött be ébreszteni, jó reggelt sasok! Néztünk is egymásra, ki halt meg? Sporttársam egy vesztes asszót követően jött le a pástról, mikor hősünk úgy gondolta, eljött az ő ideje, és egy remek tanácsot adott barátomnak, miként  kell ezt csinálni. Hogyaszongya: " Csalogasd le a pást végibe, és jó heggyel szúrd fel!"  Minek is túlbonyolítani...?

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.