Bye bye pálya, jó voltál nekem...
Tudtuk. Mondták már korábban, valahogy mégis úgy voltunk vele, amíg nincs vész, addig se fáj, (amúgy ez rendjén is való) de a "most" végül utolért és ettől bizony nem lettünk boldogok. Mindegy minek nevezzük, érvágásnak, elvett elveszett bezárt kizárt akárminek, a tény egy laza vállrándítással veszi majd tudomásul és ahogy ismerem őkelmét, egy jól irányzott fityisz is kitelik tőle.
A mi drága futópályánkról van szó, ahol annyi csodás túlélt pillanatot élhettél át, (végre vége) libalegelő, az a szép zöld gyep, bukfenc "kigáncs" nyáron a locsoló, ahh hiányozni fogsz béjbi!
A stadion átépítése a fennforgás, (kitudja meddig) s a négyszázas, a szoborpark közel-távoli környéke lett kijelölve: "Belépni tilos!
A futóedzések zömét (hol lesz ami nem a zöme) a Városligetben tartom majd, a ki-bejutás maceráját leszámítva, futni azért ott is lehet. A nagyobbaknak figyelmébe ajánlom a szombati hegyi futásokat, mintegy kiegészítés, vagy akár sőt(!) már ha nemcsak keresni, hanem találni is akarsz valamit öttusában…
A hivatalos pályazár, február 15-én lépett életbe, de amíg nem özönlik el gépek a területet, mi használni fogjuk! Hogy a 26-ra meghirdetett háziversenyünk idején, merre kanyarodik a tényállás… kiderül, ebben biztos vagyok.
Kitartás!
… mi más?
