Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Füstbe ment terv

Tök nyomik lepték el. Szól a tuc-tuc legalább hangosan (ha már) és bent púposodnak a házban. A mi(!) házunkban. Mert mától jöttetek volna a vadkerti táborba, pont oda. Ölükbe hullott a nekünk szánt idő, tetejébe szuper nyári meg minden. Hazudnék, ha azt mondanám, nem bánt, azzal együtt, hogy én valószínűleg elfogódott vagyok. Itt minden fű fa virág visszainteget, mikor köszöntöm őket. Tudod, nekem ez a varázslat. Jó lett volna megosztani…

Szóval hol máshol lettem volna, mint a tavon, azon belül is a szup tetején. Olyasmi, mint a szörfdeszka és állva kell (vagy lehet) evezni rajta. Most nem azér’ de úgy eveztem körbe a tavat, akár egy bennszülött indián (nem én mondtam) és közben arra gondoltam együtt is lehetnénk, persze nem alábecsülve a Városliget szépségeit. - 4X1500, perces pihenőkkel - Például.

Remélem mentek táborba valamerre, mert jelentősége vagyon. S nem az ott végzett munka értéke áll élen, hanem az egyéb. Azok az élmények, amik körülötte lebegnek láthatatlan, mégis sodorni képesek... mondjuk meseországba, ahol a kurtafarkú kismalac túr. (szerintem)

A meghívás örök. Azt jelenti bármikor! Örülni fogok.

Itt laktunk volna (szemben a tóval)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.