Úszás, futás, kéttusa és öttusa gyerekeknek

Ilyenek jutnak eszembe: könnyed, mi több légies, laza, stílusos… szóval egyenesen ellenállhatatlan. Természetesen az ezer gyorsról beszélek, és csak a szerénységem akadályoz meg abban, hogy további dicsérő szavakkal illessem, világcsúcs közeli teljesítményem. Komoly trükköt kellett bevetni, hogy a felvételen, (amit határozott tiltásom ellenére, titokban készítettek) a kitett fejű mellben lubickolók, úgy tűnjenek, mintha lehagytak volna… Négykézláb is csak azért másztam hazafelé, mert edzett vagyok ebben is.
Váltók, labdás és keresős versenyekkel próbáltam magamra vonni a figyelmet, de kezdek kiszorulni az érdeklődési körükből. A maguk szervezte egymást felfedező játék, sokkal izgalmasabbnak tűnik. Naná!
Adós vagyok az eredményekkel, pótolni fogom, ha a karom működő képes lesz megint. Valamiért nem tudom felemelni se…
Óriási akaraterővel, még annyit idefirkantok: Az Úthengerek hengerelnek, a Babakocsi még hátramenetben…