Úszás, futás, kéttusa és öttusa gyerekeknek

Hát tudod kicsi unokám, az úgy volt, valamikor nagyon régen, mikor a háziversenyen indultam… emlékszel-e majd rá, nem tudom. Biztos beelőzi számtalan sportban szerzett siker és az emlékek polcain a háttérbe szorul idővel, de most még meleg és világít Naptól fényesen, ahogy kegyeibe fogadva szurkolt ő is a magas égen. Ablak mellé ülhetett mindenki kényelmesen, még üres helyek is maradtak. Mentesítő járatra igazán semmi szükség manapság, ha mindenáron szomorú hangokat akarnék pengetni. Ám örüljünk annak, ami (aki) van, szól a bölcs mondás…
Kicsik, közepesek, nagyok kategóriában, fiúk, lányok együtt értékelve (így szép az élet) zajlott a viadal, a kisszámú, de annál lelkesebb közönség aggódása mellett, miszerint elfárad a melegítésben, mire odaér. Köszönöm e jó tanácsokat, el is vesznék nélküle. Virág elvtársat idézve, az élet nem habos torta, a melegítés meg pláne! Jó, ha futja egy citromos nápolyira…
A csúcsok arra valók, hogy megdöntsék őket, faragásuktól szépül a muzsika. Mert minden, ami szép az dalra fakad bennünk, hallod-e?!

Érmek a nyakban, csoki a hasban...
A refrén meg legyen a nyam-nyam!

Eredmények ITT