Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Karikacsapás

Harangoznak egész nap. (órakor, félkor, meg amikor belébotlanak) Vasárnap, a délelőtti mise előtt meg nagyon. Először az egyik, aztán sorban felel rá közelemben a többi három. Nem mondanám, hogy szinkronban, inkább kicsit összevissza, egymásra licitálva. Megszoktam már, de mostanában mintha beszélnének is. Megható, egyszerre bánatos, mégis vigasztaló ez a kavargás. Nem tudom. És az énekek… kész vagyok tőlük. Mert marad a könyörgés és a zene fel az égbe, csodára, megváltásra várva. („álmos holdfény rád köszön, s elfúj a szél…”)

Ha nem tanulsz, bunkó maradsz. Ilyen egyszerű. (micsoda váltás) A hozott és egyéb lehetőségek határai között, de sajátodat maxra kitolva. Tartozunk ennyivel és kész. Online szerepjátszás, arcok a fényben. - ki írta - uralkodása idején - csatában - az annyi mint - vulkáni kőzet - szív tüdő keringés… fontos mind! Hogy megérts valamit abból: ki vagy, hol, miért, minek, hogy elérd, kitaláld és felépítsed a saját templomod!

Tudod mi a szabadság? Mezítláb a fűben, zöld kék aranyló színek… (szerintem kezdjük érteni)
A mozgásra akartam kilyukadni. Esdekel! Falat kenyér után a második helyen, mert a labdát utol kell érni úgy hiszem. A labda pedig - gömbölyűségét meghazudtolva - akármi lehet.

Remélem (tudom) éhes vagy. Mozgásra, sportra, még a velejáró kínokra is. Használd ez időt a másképp fejlesztésre! Növessz olyan izmokat, amik még magukról se tudtak és beválthatók lesznek majd. Fuss, egyensúlyozz, lélegezz, ügyesedj, aztán kezd az egészet elölről. Igazából nincs is más, ami véd és tovább vihet!

a kezdet nehéz
naná hogy
ha bele se fogsz
- mondta a karikacsapás
és nevetve otthagyott

Építs sajátot

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.