Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A sport mint örömforrás

Biztos egyet értenek velem, ha azt mondom, mozogni kötelező. Úgy lettünk kitalálva, azért lett kezünk, lábunk, izmaink, hogy használjuk azokat. Születésünktől fogva folyamatosan építjük szellemi és fizikai képességeinket, és a sport azért jött létre, hogy segítsen ebben minket. Számtalan jótékony hatásából most, mint örömforrás mesélnék el egy történetet. Akkoriban testnevelést tanítottam egy suliban. Mikor egy játékhoz csapatokat választunk, és a gyerekekre bízom a választást, mindig van, aki a végére marad, ott ül árván lehajtott fejjel és várja, hogy utolsóként  bekerüljön valahova. Ezért nem várom  végig és besegítek a csapatok elosztásába, elkerülve a kínos pillanatot. Bár ilyenkor is hallani tiltakozó zúgolódást, miért pont ide…
Kötélmászás volt a feladat. Ennek a legénynek esélye sem volt feljutni a tetejére. Alkata, ereje, messze volt ettől. Egyike azoknak, akik a végére maradtak, ha a csapatba kerülésről volt szó. Ritkán láttam ilyen küzdelmet. Foggal, körömmel harcolt a centiméterekért, és hosszú percek alatt a feléig kínlódta fel magát. Az osztály először nevetett, aztán hangos bíztatásba kezdett. Mikor lezuhant, már győztesként szállt alá, az őt éltető vigyázó karok közé. Láttam a szemében az örömöt, amit nem a tőlem kapott ötös osztályzat, sokkal inkább társai elismerése és önmaga legyőzése váltott ki. Nem volt dobogó, aranyérem, himnusz, mégis óriási győzelmet aratott. Sport és öröm, elválaszthatatlan jó barátok.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.