Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Beszélgetés kutyául

Vau. Szia. Hát te? Sétálni megyek. Hogy vagy? Minden oké. Vigyázok a házra. Vau. Egy kutyus az alattam lakó erkélyen, a másik utcán sétálóhoz. Kommunikáció kutyául. S mi emberek? „Gyere mondd el mi a baj baby figyelek rád...” Közöl, újságol, beavat, kérdez, válaszol súg, kiabál… Beszélgetés. Vélemény. És persze a belső hang. Mert magaddal is dumálsz. Pont így. Kérdezel és válaszolsz. Rajz tehetségtől függően, alakul az önarckép. Mondják, mindegy mit mondanak mások, a lényeg, te mit gondolsz magadról. Vagy mégsem? Bármit teszel, kell visszajelzés, különben honnan tudható, jó vagy rossz, amit adsz magadból. Érték, vagy kuka??? Hahóó! Hallja valaki?
Hiszel a horoszkópban? Tényleg számít a csillagok állása? Van egy csillag, ami alatt születünk, és ha mázlid van, tehetséget ad? És ez egyértelmű, magától a felszínre tör, avagy ásni kell?
Száz évvel ezelőtt egy közértben, a bácsi mézeskalács figurákat kínálgatott a vásárlóknak. Gyönyörűek voltak, még kis tükrök is voltak rajta. Tejért, kenyérért mentek, senki nem vett mézeskalácsot.
A nyári táborban, mikor a feladat az volt, hogy interjút kellett készíteni, az egyik csapat a sportok házát kapta feladatul. Hoztak egy telefonnal felvett videót az ott dolgozó biztonsági őrről, aki viccelődött, meg énekelt is nekik. Az x-faktorban láttam minap. Egy, amolyan portás, (csak) „mellesleg” zseniálisan énekel. (Kicsi a világ)
Rajzold az önarcképed. Nem tudom, mit mondhatnék. Számít-e mit kapsz vissza? Kell-e egyáltalán, vagy elég a saját hited? Talán ez is a csillagzattól függ…?
Öttusa? Más? Énekelj! Táncolj! Találd meg. Fedezd fel.
Egy visszajelzés. Kicsi, nagy, nem érdekes. Számomra fontos. Egy kép Botondtól, ahogy feszít a lovon. Köszi!
  

 

Nahát! Kalapom emelem.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.