Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Enni kell... a többi nem számít

Van egy mondás, miszerint enni kell, wc-re menni muszáj, a többi nem számít. Nagyvonalakban tényleg. (legalábbis ahogy az idő halad) Rohangálsz le-föl, keresel, találsz, néha felkiáltasz – ez az! Aztán sorra kiderül, ugyan már… Na de! Illúzió nélkül meg minek? Tök mindegy miben hiszel, mit szeretsz, vagy éppen mit tartasz fontosnak. A lényeg a pillanat, a van. A jövő majd átírja? Ő dolga, tegye.

Öttusa. Szép szó, ha megtartják úgy jó. Tartom és emelek kettővel. Neked mid van? Gyáva kukac, máris bedobod, brávó! Ahhoz, hogy történjen valami, el kell kezdeni. Eddig rendben is volna. De ne fojtsuk már meg a folytatást. Hátha még élne szegény, s talán adna is ezt-azt. Már pedig amit adnak, fogadd el. Nem fér a fejembe, mitől nem sportol a mai ifjúság. A kisszámú kivétel, csak erősíti a szabályt. Nem. Nem vagyok megszállott, sport és más semmi, esztelen fanatikusa. És nem is a világcsúcsok gladiátorait keresem, hanem a labda kerekét, a frissen nyírt fű illatát, víz csobbanását, kopott biciklit, fa árnyékát, tűző napot, átizzadt trikót, fáradt szemekben a csillogást, csatakiáltást, kedvet, szerelmet, hitet… Mondd, hol van? Hová lett? Ha azt hiszed, sportolni annak éri meg, aki versenyeket nyer, nagyon tévedsz. Másra tanít. Hűségre, kitartásra, becsületre, őszinte és kíváncsi nyitottságra a világra. Megtanít látni, érezni, együtt és át.

Ah, mindegy. Csak belekiáltottam a pusztába, mert feltört, és a gátőr is elszunyókált. Sok van, mi befejezetlenül marad, gyakran úgy, hogy el sem kezdődik…

Nyári tábor 2013. Felülről a negyedik (menü)pont, és pont. Rizikós tartani egy gyenge párral a kezedben, de néha megéri kockáztatni. Ha mégse, legalább elmondhatod, megpróbáltad. Hm?

Süss fel Nap...

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.