Kilátó
Egyik nyári edzőtáborban, Balatonon voltunk, és egy futókirándulás alkalmával megmásztuk a helyi kilátót. Ameddig a szem ellát. A tó, a hegyek, lenyűgöző volt. Fentről a dolgokat megszépülve látjuk, eltörpülnek az apró részletek, és rájövünk arra, hogy bizony nem árt néha hegyi levegőt szívni. Olyasmi érzés ez, mintha felülemelkednénk a gondjainkon, ahová nem ér fel a zajos hétköznap, a bezárt uszoda, a mi lesz kérdései. Csak te vagy ott, az ég, és a táj.
Megszületik, épül, tündököl, aztán elindul lefelé, és átadja helyét valami újnak. Örök körforgás. A kérdés csupán az, meddig tudjuk őrizni, ami számunkra fontos. Legyen akár barátság, szerelem, sport, vagy egyesület. Bármi.
Nincsenek csatába hívó kürtök. Hit van és akarat. Mindenkinek a magáé. Ha közös a cél, még össze is adódnak.
………
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Nincs új bejegyzés.
