Nesze semmi
Szabadság - Szünet - Pihenő keltette semmi és minden zuhanó vonzásában… újra át- értékelve érezve építve (rombolva) szerepét, jelentőségét, (jelentéktelenségét) a létnek, keresve hagyva a miért minek örök kételyét, hogy hol kezdődik, vagy ér véget a valami… na erre mit lépsz?
Időről időre felmerül a bizonyosságot kereső bizonytalan, csípőre tett kézzel utamat állja. Meg se szólal a nyomorult, de látom szemében a gúnyos követelést, számadásra szólít. Három. Kettő. Egy. Zéró! (nesze)
Hívlak. Mondom. Gyere. Így, erre van előre, ha szerencséd van fölfelé. Fura lépcső, meddig ér? „Nem tudja senki”
…”Hófehér gyöngyök vezessenek
Mint jó vándort fehér kövek…”
Egy helyben állni nem lehet. Menj hát amerre visz a lépted… (higgy neki)
Léptek
A közepébe apám
Ott a legnagyobb
Akkor is, ha éppen befagyott
Olvad a jég
Meglátod majd
S hitted-e volna
A kitartás - az olvadáspontja
