Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szegecs papírból

Lassú víz, partot mos. Jó munkához idő kell. Ezek tények. Vitatkozni velük kár a gőzért. Ezért is virít még a kis rafinált kérdés-szavazás a honlap mezején. Mert alig telik el pár nap, s látom ám, eggyel megint szaporodott a szavazók tábora. Levegőbe suhintok ilyenkor és örömtáncot is lejtenék, de tekintettel vagyok magamra. Na szóval, a helyzet úgy áll, hogy a „mert olyan sokszínű” viszi a pálmát jelen pillanatban. Merem remélni a szürke és a fekete nem játszik benne, sokkal inkább arany, ezüst, kék, sárga és társaik. Vajon a szerénység fogta vissza az „ehhez van tehetségem” - et (?) hősnek sem titulálják magukat sokan, de az ének tudás hiánya komoly terelő „eszköz” úgy látszik. Nesze neked KSI induló! Ám ahogy a kérdések, úgy a kiértékelés sem akar mélyen szántani, mindössze eldobott egy labdát és arra gurult, mennyire vagytok vevők játékra, humorra. Ami azt illeti, lehetne fényesebb… Talán úgy hangzik, mint egy számonkérés, valójában csak teszt. Teszt arra vonatkozóan, eljutnak - e bizonyos szavak. A fontos az, amit teszünk, a beszéd üres marad nélküle. Mégis jó látni, hogy hallom. Nem. Nem írtam el, ilyet is tudok…
Engem mindig jobban érdekelt a láthatatlan, a nem kézzel fogható. Hogy mi van a dolgok mögött, miért van úgy, vagy éppenséggel miért nincs?! Feszegetve a tények korlátait, lett ez az egész iromány halmaz, megosztó. Gondolat megosztó. Szegény nyolcévesnek a pislogáson kívül kevés hozzáfűzni valója lenne, ezért kedves szülő, rád a tolmács szerepe hárul. Továbbadni muszáj, nehogy nálad legyen a végállomás…
Régi szép szakma a kovács, kovácsolni sosem haszontalan. Közösséget meg pláne! Egy szegecs az összetartáshoz, tetteken innen, szavakon túl. A végén még táncra is perdülök!

Sej!

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.